2009. december 31., csütörtök
Karácsonyi hurok
Anyám egy lábon áll. Gyerekkoromban azt mondta, a gólya hozott. Járókeretén most tótágast vet a szokatlan, meleg karácsonyi napsugár.
A teraszon sétál. Én ülök. Szememmel kísérem. Nyakunkra a békesség kendőt köt.
Milyen szép vagy?! Nézem az albumot. Fotóidon a múlt is mosolyog.
Apa meghalt. Nem akartam másikat. Sajnálom.
Kacska lábad spiccel. Balerina! A szomszéd fái hajladoznak.
Látod? A szél elharapja hangom. Úgyse hallanád. Hurkot kötött rád a bénaság.
De én kioldozom, csak hagyj időt! Le kell mosnom magamról a jövőt.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése