Rajzoltam egy szívet.
Néztem sokáig.
Lehúztam, utána karistoltam
percekig. Kilyukadt a papír.
Kész. Nincs hová nyilat rajzolni.
Magamba neveltelek
(talán foglalkozási ártalom),
de elszerettél tőled.
Megjött az első őszi mail.
Cseréltem volna egy falevéllel.
Most már fázom ott bent. Kihűltem.
Megöllek magamban. Talán
az emlékeket is. Sorozatgyilkos leszek.
Szemed hajnali pázsitján nem látsz
meztelen. A nap nem táncol
konyakos pohárban.
Kávéd ízét nem érzed a számban.
Nem guggolok reggeli közben előtted.
Nem eszem villáddal.
De ne félj, te nem érzel majd fájdalmat.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése