Ez abszurdum…, ha

Ma éjszaka álmodtam. Egy szupermarket hűtőpultjában magam megláttam, elámultam.
Mellettem fóliába csomagolt véres húsok. Nyers szagom elviselhetetlen volt. Csak szívtam, szívtam magamba a folpackot.

Jött egy férfi. Csirkemellet akart venni.
Nem vagyok árucikk! - kiáltottam… volna, de már a bevásárló kocsiban kapálóztam.
Egy alma kedvesen rám mosolygott. Együtt finomak leszünk!- hallottam.
Bőrömön a szőrszálak tiltakoztak. Hiába. Egy óra múlva megnyúztak.
Tepsibe kerültem. Mellém alma, szilva, bacon szalonna. Jó sok fűszerrel is megszórtak. Prüszköltem.
Nem is rossz recept. – villant át agyamon.

Egy gyerek nem akart enni belőlem.
Miért szidjátok?
Kérdeztem volna, de már tudtam, hogy hasztalan.
Felnőttekbe kerültem. Gondolkoztak, miközben rágtak.

Eltelt pár óra. Megemésztett szagomtól hányinger környékezett, s valami nagyon nyomott. Egy nő kotorászni kezdett gumikesztyűben bennem.
Megtaláltam! Itt a szaros gyűrűd! – üvöltött.

Hazudsz! - kiáltottam. Add vissza a karikagyűrűm!

A barátom felébresztett.
Azt tanácsolta, reggel írjak meg mindent.

Már este van. Őt egész nap hiába hívtam. A barátnőmet is. Valami nem kerek.

Most úgy érzem magam, mintha légüres térben lennék újra.

Csip-csip