Tanítjuk egymást

Sétálunk a teraszon. Már le tudod tenni a lábad. Nevetünk, gurul a járókeret. Nem fázik a kezed. Nézem szép hosszú ujjaid. Felmelegítik a lelkem. Sálad leng. Mosolyod gyógyít. A szél egykedvűen játszik. A cigarettán. A téli nap még szégyelli arcodat. Elbújik mindig. Én is szeretnék.
Mégis.
Gyere, nézd, ott építkeznek! Kórház lesz. Mondták. Nem kell újra befeküdnöd, ne félj! Nedvező sebeid hamarabb leszáradnak lábadról. Tudom, holnap infúzióra kötnek, de böjtölök majd veled, Anya.