Ötvenöt éve látom

fagy ver csipkét az ágakon
torokban sóhaj
majd egy sikoly
hozzád hajol az orvos
felsírok

duzzadó melleden
parányi kezem
magzatvíz mosta
édes ritmusra
mozog a csepp-száj
krémszínű tej csordogál
szíveden
én lettem az anyajegy
kezed a pólyám