Büntetlenül?

a macival egy kislány játszik
elmerül a takaró
kocsi töri át a kerítést
leszakadt ajtók
lebegő szőnyeg
és tüdő színű tányérok úsznak sorban a kertben

még látszik a darab kenyér
amit a kutya elé dobott
egy villanyoszlopot ölelő férfi
aki a boltból épp hazafelé tartott

mögötte az ár
babafejet sodor

rózsaszín papírlapok mellett egy számítógép
föl-lebilleg
felborít egy muskátlis cserepet
a lépcsőn felemelkedik egy hullám
beér a szobába
az asztal lába között megremeg
mint a véres máj
majd megtelepszik a fotelben
utána irányt vált
szétterül az ágyon
és estére az utcán
iszaposak lettek a csillagok